Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BOSZORKÁNYOK TÖRTÉNETE

  

  

 

 

 

BOSZORKÁNYOK

 

 

A boszorkány szót (németül Hexe) különbözőképpen magyarázzák, többnyire azonban valamilyen nőnemű természetfeletti lénynek képzeljük, vagy valamilyen aranytündérnek. Az újkor kezdetén mindinkább kiformálódó Boszorkány, amely a démonoknak a reális, az emberi életbe közvetlenül behatoló világban való hitre van alapítva, világosan kifejezi, hogy a boszorkányok nemcsak gonosz nőszemélyek, hanem azok is, akik az ördögökkel barátkoznak.

 

A 18. században úgy tudták, hogy a boszorkányok és az ördög szövetséget kötnek, akár nyilvánosan, akár magánszemélyként. Az ördög emellett különös folttal, szemölccsel, és dudorral jelölte meg a boszorkányokat, ezt hívják boszorkány jegynek. A boszorkányok az Istennel, a keresztelés folytán létesített szövetségről teljesen lemondanak. A boszorkányok arra kötelezik magukat, hogy az ördöggel szövetkeznek. A szövetséget egy aktus (közösülés) kötteti meg.

A sátán ölelését - aki gyakran olyan neveket visel, mint Égimeszelő, Zöldjancsi, Galagonya, Ugrifüles, Háromlábú, stb. - a korabeli iratok elég undorítónak, hidegnek írják le.

Ha az ördöggel való szövetséget megkötötték, és pecsétet is ütöttek rá, akkor a boszorkány azzal teljesítette a kötelességét vele szemben, hogy a varázslataival kárt okozott az embertársainak (képvarázs, fűzőzsinór kötés, időjárási varázs, állat és ember meddővé tétele, stb.) Még azt is rákenték a boszorkányokra, hogy mindemellett önmagukra is gondoltak, mert például a szomszéd tehenétől elcsent tejet a saját fazekukba varázsolták. De azontúl nagyon kevés fizetséget kaptak, és szegények voltak, mint a templom egere. (Egy példát sem találtam arra, hogy bármelyikük is gazdaggá varázsolta volna magát, és az égi üdvösség elvesztéséért cserébe legalábbis földi örömöket szerzett volna ahogy azokról az emberekről mesélik, akik elkötelezik magukat az ördögnek.)

 

Ezek a kampós orrú, hegyes állú, ferde fogú, kormos ujjú nők gonosz dolgokat művelnek, anélkül hogy ez hasznukra válna, mindig csak fél örömet szerez nekik, ha részt vesznek az ünnepeiken.

A boszorkányok ünnepei az úgynevezett boszorkányszombatok, amelyeket a hagyomány szerint hegycsúcsokon szoktak megrendezni, elsősorban április 30. és május 1. között. Ezekről a szombatokról szóló jelentések fantasztikusak, de részben úgy is vannak megformázva, hogy az átlag ember tipikus női titkos szövetségekre gondol.

(Angliában ezek az ünnepek állítólag évenként négy éjszakán zajlottak le, február 2-án, május 1-én, augusztus 1-én, és november elsején.)

 

 
 

 

 

Az emberiség fejlődése során egyre nagyobb szerepet kapott a papság. A legnagyobb ütemű fejlődés Európában tapasztalható, ahol napjainkban is fellelhetjük eredeti ősi formájában azt, amit ma boszorkányságnak nevezünk. Angliában e közösségek vezetőit Wicca-nak hívták, amely magyarul annyit tesz: a Bölcsek Bölcse.

A Wicca csak művelt ember lehetett.

Az ősi magyaroknál sámánnak, táltosnak nevezték. A kereszténység előretörése azonban háttérbe szorította ezeket a csoportokat, akik nem akarták elfogadni ezt az új vallást. Márpedig az új vallás bevezetése nehéz feladatnak bizonyult, még i.sz. 1000 körül is jócskán éltek pogányok, főleg a falvakban. A pogány szó azt jelenti, hogy puszták embere. Ha valakit pogánynak neveztek, az akkoriban egyet jelentett azzal, hogy nem városi személy, ugyanakkor nem is keresztény. A térítés eszköze volt a lelki fenyítés. A régi hagyományok, rituálék eltörlésével próbálták rábírni az embereket a keresztény hit felvételére. Az egyház például azt gondolta, hogy az üstöt a gyermekek megfőzésére használják, melyhez fűszerként kígyót, békát, macskát kevernek. Természetesen erről szó sem volt. Az inkvizíció rosszindulata miatt terjedt el ez a tévhit és a gyógynövények népi nevei miatt, mint például macskaszem, ami a csillagvirág elnevezésére szolgált.

 

 

 

 

 

 

Az egyház parancsára ezután el kellett égetni a régi bálványokat jelképező szobrokat, új templomokat kezdtek építeni. A keresztények szerint a pogányok istenei ördögök voltak, hiszen általában agancsot viseltek. A régi vallás hirdetői mégsem hittek az ördögben.

A középkori ember számára szinte bárki gyanúba keveredhetett: boszorkányt sejtettek, ha

- egy asszony közelében kígyót vagy teknősbékát láttak (kísérőszellem),

- egy lány különösen szép volt vagy csúnya (a perbe fogottak 40 %-a fiatal nő volt Magyarországon és nem csúnyák)

- feltűnően eszes volt vagy együgyű,

- sok szeretőt tartott vagy hozzáférhetetlen volt,

- ha ritkán járt templomba vagy túl áhítatos volt.,

- ritkábban előfordult, hogy korát meghaladó tudóst is boszorkánysággal gyanúsítottak, mint pl. Hatvany István professzort.

A boszorkányüldözők: falvakban, városokban szaglásztak, ismerték a boszorkányok tanait, de ők nem vettek részt a perben, csak információkat szolgáltattak a vádlottról.

A vádlottak többsége szegény (Magyarországon pl. csak egy nemes nő volt a vádlottak között, polgár is csak kevés) és nő. Angliában emellett jellemzően öreg. Gyakran javasasszonyok, bábák, koldusok.

A vádlók: gyakran irigyek, féltékenyek, esetenként paranoid képzelgők, de az inkvizíció elfogadta gyerekek vallomását is.

A vád: külső megjelenés, kísérő szellemek, gyógyítás, jóslás, halál- vagy károkozás boszorkányság révén, viharkeltés, szerződés az ördöggel, szombati összejövetelek, de a boszorkányság mellett gyakori vád volt a paráznaság, házasságtörés is.

próbák, vallatás, kínzás

Próbák: a boszorkányságot bizonyítandó különböző próbáknak vetették alá a vádlottat. Először is leborotválták egész testét, nehogy valamilyen démon elbújhasson a szőrzetében. Majd ördögi jelet, stigma diabolicumot kerestek rajta, mely érzéketlen a fájdalomra és nem vérzik. Ennek megtalálásához hegyes tűvel szurkálták végig az áldozatot. A vízpróba során a vádlott jobb hüvelykujját összekötötték a bal nagylábujjával, majd keresztbe is, aztán vízbe vetették. ha elsüllyedt, ártatlan volt, ha nem, akkor bűnös, hisz nem ember. A boszorkányokról köztudott volt, hogy visszafelé mondják a Miatyánkat és ezért találták ki azt a próbát, hogy a kínzások, vallatások során el kellett mondania a Miatyánkat pontosan, nyelvbotlás nélkül. A gondot az okozta sokszor, hogy mire sor került erre, a vádlott már remegett a félelemtől és a fájdalomtól.Leírtak egy esetet, mikor egy nőnek majdnem sikerült e próbát kiállnia, csak egyetlen szócskát hagyott ki: a "Ne vígy minket kísértésbe" sorból a "ne"-t.

 

 

 

 

 

Vallatás, kínzás: Angliában nem volt divat, csak a közvetett kínzás, pl. alvásmegvonás, járkáltatás vagy hogy a vádlottat sóval etették és nem adtak neki inni. Európa más részein ennél sokkal kegyetlenebb módszereket fejlesztettek ki. Néhány közülük: nyújtás kínpadon, hüvelykszorító, spanyolcsizma, izzó vasak és fogók, turcas (köröm-letépő), csigahúzás, gyakran súlyokkal. Ha a vádlottak kényszer alatt sem vallottak, biztosra vették, hogy az ördög hatalma alatt áll. Az áldozatnak tehát semmi esélye sem volt.

ítélkezés

Az üldözéseket kezdetben az inkvizíció végezte, majd a világi hatósággal együtt, végül a világi hatalom vette át. Nem csak a katolikus egyház, a reformált egyházak is részt vettek a perekben, Kálvin és Luther élen járt a boszorkányok elleni hadjáratban. A katolikus országokban a boszorkány fogalma alá vették a protestánsokat is, így az ördög híveként őket is megégették. Az egyik leghírhedtebb bíró Pierre de Lancre francia jogász volt, aki 1609-10 között 600 embert végezetett ki.

kivégzés

A vallomást felolvasták és részletesen taglalták az egybegyűltek előtt. Ezzel megalapozták az egész eljárás legitimitását és erősítették a nép hitét a boszorkányokban. A kivégzés nagy látványosságnak számított, harang- vagy trombitaszó figyelmeztette a népet az eseményre. A kivégzés költségeit, csakúgy, mint a teljes per és a vallatás költségeit is az áldozat elkobzott vagyonából fizették vagy annak családjára hárították.

 

Az emberek elfordultak az istentől, mivel az korlátozta őket például a szexuális életükben. Elvárták az emberektől, hogy csak a fajfenntartás miatt éljenek nemi életet. Szerdán, pénteken és vasárnap hódolhattak eme "rossz szokásnak". Karácsony és húsvét előtt negyven nappal sem élhettek szexuális életet, és a terhesség ideje alatt sem. Körülbelül két hónap állt rendelkezésükre örömeik kielégítésére.

A Bibliában nincs szó a boszorkányokról, a keresztények mégis egy csúnya nőről beszélnek.

A boszorkányüldözések a középkorban váltak intenzívvé. Majdnem három évszázadon keresztül tartott a megpróbáltatás, melynek eredménye 11 millió áldozat. A XII-XIV. században elégették az eretnekeket. Spencer Jakab és Institor Henrik azonban úgy gondolta, hogy kevés a munka, így Rómába mentek, hogy beszéljenek a pápával, aki 1484. december 5-én kiadta az úgynevezett boszorkánybullát. 1487-ben ez a két ember megírta a Boszorkánypöröly című fő művét.

Magyarországon 1565-ben volt az első, 1756-ban az utolsó boszorkányper. Ezen időszak alatt 554 bírói ítélet született, melyből 192 halálos volt.

Az utolsó nagyszabású boszorkányperre Szegeden került sor 1728-ban, amikor is 13 embert égettek el a Boszorkány-szigeten. Azzal vádolták a "boszorkányokat", hogy miattuk nem volt elég eső, csak jégeső, amely elverte az összes termést. Úgy gondolták, hogy ez nem lehetett Isten tette. Azt kívánták bebizonyítani, hogy a 13 vádlott a törököknek adta el az esőt.

 

 

 

 

 

 

 

Szeretjük a titkokat, de bezzeg utáljuk a titokzatosságot, fõleg, amikor azt mondja valaki, hogy nincs hozzá semmi közünk. Sok boszorkány szenvedte el az üldöztetést csak azért, mert a wicca titkait megtartotta magának. A múltban a boszorkányok nem osztották meg a titkaikat a kívülállókkal, ezért illethették õket annyi hamis váddal. Rengeteg rémes dolog történt a boszorkányokkal, csak mert  féltve õrzött kincsként dédelgették a titkaikat. Elegük lett a zaklatásból, és elhatározták, hogy mindent a nyilvánosság elé tárnak. Bármibõl lehet titok, ha nem beszélsz róla. A boszorkányok legnagyobb titka: hogy valamennyien egyek vagyunk. Ez az igazi misztérium. Minden élõlény kapcsolatban van egymással - ember, állat, növény összetartozik. Minden, ideértve a Föld nevû égitest is, ahol élünk, szent a boszorkányok számára. Úgy vélik, amikor másokat bántunk, tulajdonképpen önmagunkat bántalmazzuk, következésképpen igyekeznek senkinek és semminek sem ártani. A wiccák valamennyi bölcsessége ilyen egyszerû elképzelés. Tudni, hogy minden mindennel összefügg és mindannyian egyek vagyunk, annyit tesz, a mások javát legalább annyira szívünkön viseljük, mint a sajátunkat. Ez a valódi hatalom!"

 

A boszorkányság filozófiája

"A boszorkányság a szeretet és az öröm vallása. Nem jellemzõ rá a kereszténység komor mélabúja, szó sincs benne eredendõ bûnrõl, vétkességrõl, tehát megváltásról sem, nem ígér olyan üdvösséget, amely csakis a halál után nyerhtõ el. A boszorkányhit muzsikája édes, élettel teli, nem patetikus gyászhimnuszok gyûjteménye. Miért? Honnan ez a nagy életigenlés és elégedettség? Õseink még összhangban éltek a természettel, s nemhogy kiválni nem akartak, de soha nem képzelték magukat felsõbbrendûnek, meg sem fordult a fejükben, hogy õk volnának a természet koronái.
A modern kor embere elveszítette a közvetlen kapcsolatot. A civilizáció elvágta a társadalmakat a természettõl. nem így a boszorkányok! Korunk elgépiesedett, túlokoskodott rendszerének hátat fordítva visszataláltak az anyatermészethez., odaadó hívei továbbra is.
Ha kimerültnek érzed magad, hulla fáradt, feszült vagy mérges vagy, menj ki egy kies parkba, ülj le a földre valamelyik erõt sugárzó idõsebb tölgyfa vagy fenyõ alá, a hátad döntsd a törzséhez. Csukd be a szemed és lazíts. Fokozatos változást észlelhetsz, a fáradtság, a feszültség és harag eloszlik, mintha kiszívták volna a testedbõl. Kisvártatva lassan növekvõ melegség, valamint a szeretet és az enyhülés érzése járja át a testet és a lelket, a kellemesség a fából árad. Fogadd el és örülj a természet ajándékának! Maradj a fa alatt addig, amíg tökéletesen helyreáll az egyensúlyod. Mielõtt hazamennél, öleld át a fát, és köszönd meg a kedvességét! Ragadd meg az alkalmat, élvezd azt, amit a természet kínál! Szeresd a természetet és élj együtt vele!
Hasonlóképpen élj együtt embertársaiddal. Állj készen a segítségnyújtás bármely fajtájára! Senki mellett ne menj el érzéketlenül, és mindig vedd figyelembe, hogy az illetõnek milyen segítség a megfelelõ. Ne keress kibúvót a feladat alól! Segíts önként és jószívvel! Ugyanakkor ne avatkozz be túlzottan, ne vállald át a másik sorsát! Ám ha rálátsz a másik gondjaira, tanácsaiddal, konkrét segítséggel vagy útmutatással könnyíthetsz rajta. A boszorkányok társadalmi szerepe, hogy megkönnyítsék embertársaik haladását lelki fejlõdésük útján.
 
 
                    
 
 A legkülönfélébb boszorkány irányzatok követőinek közös sajátosságuk, hogy varázsolni akarnak. Vannak meggondolatlan varázslók, és vannak nagy tudásúak. Abban azonban egyetért bármelyik boszorkány irányzat művelője, hogy nincs boszorkányság a mágia művészete nélkül. „A mágia a természeti energiák meghatározott cél érdekében történő kivetítése.” (Scott Cunningham)

 Különfélébb boszorkány irányzatok követőinek közös sajátosságuk, hogy varázsolni akarnak. Vannak meggondolatlan varázslók, és vannak nagy tudásúak. Abban azonban egyetért bármelyik boszorkány irányzat művelője, hogy nincs boszorkányság a mágia művészete nélkül. „A mágia a természeti energiák meghatározott cél érdekében történő kivetítése.” (Scott Cunningham)